2007. március 14., szerda

metszopontok

Multkor a lakotarsammal beszelgettunk egy erdekeset (szokasos nagy temak), hogy mi a sors stb. En ugy irtam le mint egy massza, mely korulvesz, mely a kornyezeted es amiben mozogsz, vagy kapalodzol. Toled fugg, hogy milyen mozdulatokat teszel, illetve a veletlenen, hogy merre jutsz. ( eleg liberalis allaspont) Mig a lakotars az eleve elrendeltetett, cernafonalra emlekezteto sors letezeset bizonygatta. A massza kep termeszetesen hamis, bar nekem tetszik. De a cernaban sem hiszek, hiszen maga a tortenelem (ha van egyaltalan ilyen fogalom) sem linearis tortenesek sora. Hogy a klasszikustol idezzek: parhuzamos tortenetek futnak, kapcsolodnak egybe. Mindenesetre mindketten megallapitottunk egy fontosat (barmennyire is blodlinek hathat), hogy az a sorsod, melyet a nap minden masodperceben csinalsz. Ebben benne van a "becsuld meg az elet minden masodpercet" cimu hatbaveregetes is, de egyszerre ott figyel a soksok apronak tuno donteshelyzetre rarakodo felelosseg-feszultseg.

Minap is megkaptam a regi hirleveleket a CSR (szakdogatemam) vilagabol es igy szinte nap mint nap kerdojelezodik meg az a par honapos dontesem, hogy ujra filmkozelben szeretnek lenni. Nem mintha nagy lenne a kisertes, mivel a CSR valahogy sosem izgatott annyira mint a filmes vilag, de benne lenni egy kozegben par evig, foleg latni ennek a vilagnak a szuleteset (akarom mondani, hogy par eve meg szinte senki nem tudta mi ez a CSR most meg minden uzleti forum errol beszel)es kilepni belole mikor epp viragzasnak indul - hat nem mindig tunik bolcs dontesnek. Viszont azt is tudom, ha nem elnyomnam a filmes vagyakat az megjobban frusztralna. De szerintem a diakszervezet is hianyzik. Alkotokent mozogni ebben a kozegben, ambicokat kiotleni es megprobalni megvalositani azokat. Persze ezt hoztam magammal es itt is probalok krealni minden felet, de otthon ugye minden otthonosabb. Pl marha idegesito volt lemaradni a filmszemlerol es mar elore rossz erzes a kovetkezo Sziget fellepoinek nevsorat olvasgatni... Illetve most latom, hogy ugyanugy ahogy a Gluglut kihagytam par eve, most ujra lemaradok egy Zamardiban rendezendo elektronikus fesztivalrol... Persze itt majd lesz mas, es uj. lehet hogy konzervativ kezdek lenni, vagy csak tul sok ez a valtozas egyszerre? Persze a helyzet nem dramai, csak jo egy kicsit panaszkodni a blogon keresztul. :):):)

Amugy barmira ideges vagyok, mert a pampogo fonokasszony bejelentette, hogy az eddig heti 2 napot dolgozo munkatarsnak a husveti orias forgalom elott tobb munkat akar adni, hogy o is jol betanulja a kiszolgalas phd-t kivano minden fortelyat, ezaltal megfelezte a heti oriam szamat. Nem tul tisztesseges. Finoman fogalmazva, foleg ugy, hogy eddig sem kerestem vilagrengeto osszegeket. Bar szerencsere tettem felre penzt, igy rovidtavon anyagi csod nem fenyeget, de azert kurva bosszanto, hogy az amugy sem magas fizetesem is zsugorodni latszik. ugyhogy ma, kihasznalva a szabadnapot szeduletes munkakeresesbe is kezdek.

Multkori postbol kifelejtettem, hogy egy regi tortenet vegere tettem pontot a mult het penteken. Meg Pesten, az amerikai uttol felbuzdulva, mint egy felkeszuleskeppen a fizikai munkara egy konyvesboltban dolgoztam ugy ket hetet. Az egyik munkatars mondta, hogy baromira var egy 300 cimu filmet, mely a gorog perzsa haboruk idejen jatszodik. Zavarba is hozott, mert fogalmam sem volt, hogy milyen filmrol beszel. Majd megnezve az imdb-n fellelheto adatokat engem is el kezdett erdekelni a produkcio, aminek amerikai premierje erdekes modon 1 nappal a tervezett hazautazasom utanra (marcius 9) volt esedekes. Szoval pont nem latom - morgolodtam. majd ugy adodott, hogy ugy nez ki meg szeptemberig itt esz a fene. szoval mar par honapja vartam ezt a filmet. meg ugy is, hogy a latvanyos bemutato (trailer) igazolta felelmeimet: nem "tortenelmi" filmmel lesz dolgunk, hanem az altalam annyira nem kedvelt fantasyval. De a latvany nem tunt rossznak. Meg amugy is a gorog mitoszok vilaga erdekes taptalaja lehet egy kortars-mitosz felepitesenek egy gorog kulturkorbe helyezett fantasynek - gondoltam.

Ugyhogy nagy izgalmakkal ultem be mult penteken eletem elso olyan amerikai mozijara, melyet a premier napjan sikerult megneznem. Baromi nagy sor volt a penztaraknal, de sikerult bejutni. (kesobb kiderult, hogy az elso hetvegen 71 millio dollart kaszalt a film, egybol visszahozva a 60 millios gyartasi koltseget)

A tortenet nem mas, mint a i.e. 480-as thermopulai-i csata tortenete, melyben 300 spartai vedte a szorost Leonidasz vezetesevel a tobbszoros tuleroben levo perzsakkal szembern. Vegul egy arulo megmutatta a perzsaknak a kerulo utat, akik igy be tudtak keriteni a gorogoket. Klasszikus tortenet - vilagtortenelem egyik leghiresebb utkozete, gyermekkorom nagy kedvence (marathon es szalamisz mellett termeszetesen).

A film vegulis nem okozott csalodast, pont azt hozta amt vartam tole (bar azert kicsit tobbet vartam...) . Nezheto mozi, bar semmi vizualis ujdonsagot nem tapasztaltam (pedig ugy reklamoztak, mint a tortenelmi filmek uj generaciojat). Klippekbol megismert effektek, matrixos lassitasok, szamitogepes jatekok igenyesebb introibol mar regota megszokott latvanyvilag es narracio.

A Sin City alkotojat, a nagyhiru kult-kepregenyes Frank Miller-t egy 60-as evekbeli kosztumos-kardozos 300 spartai film ihlette meg egy veres-szornyes 300 cimu fantasykepregeny rajzolasahoz. Kepei tenyleg izgalmasak, csak ugy ahogy a Sin Cityben, itt sem sikerult azt az esszencialis erot, mely a kepregeny kepkockaiban rejlik atfejteni a filmvaszonra. Mondjuk en ezt probalkozast sokkal jobban elveztem a Sin Citynel, mivel a patriota mondatok valahogy jobban illeszkedtek a szineszek szajaba, karakterehez, meg egy mitoszteremto filmbe belefernek a mitoszteremto gizdulasok is.

Persze nem veletlenul zabosak a filmre a magukat a perzsa birodalom orokoseinek tekinto Irani politikusok (es a haboru ellenes amerikai demokrata-kozeli ertelmiseg egy resze). Hisz a film erosen perzsa ellenes erzemeket taplal (amikor mindenki egy esetleges Iran elleni USA haboru lehetosegerol beszel), persze vicces lenne mondjuk a politikailag korrekt Egri csillagok is. Tehat bar kihallani nehol par aktualpolitikai agitszoveget a haboru mellett, de szerintem nem veszesen. meg a mufajhoz tartozik.

Vegredmenyben a mu tetszetosen megalkotott, de feluletes kepregenyfilm lett. Erezni rajta az uresseget. Mondjuk engem mindig hatarozoton idegesit, ha a dramaturg munkaja durvan az ember kepebe van nyomva. (mindent sutan tulmagyaraznak. pl hogy az amerikai fiatalok megertsek a gorog hadero titkat, a falanx mukodoset, a dramaturg bacsi betett nekunk egy kiseloadast, melyben Leonidasz kiraly az egyik csunya kulseju, de harcolni akaro spartainak elmagyarazza, hogy miert nem lehet a 301. a sorban - persze az elutasitasnak egyenes kovetkezmenye lesz az arulas.) Ami viszont zavaro volt, hogy a latvanyorgia kozepette elmaradnak a katarzis reszek. Utemezes nulla. Latvanyos reszek es beszedes reszek valtakoznak. Folynak az esemenyek (magyaran kulonfele kreaturak rohamozzak a 300 harcost - egy ido utan mar unalmas), omlik a ver (vicces, hogy ez is mennyire fake: igazan naturalista kepeket kapunk a kulonbozo hullakrol es serulesekrol, meg tocsog mindenki a verben, de pl amikor fejet nyesnek, a fej csupan levalik a nyakrol, es szep lassan esik le a porba, de mintha a nyaki utoerek nem leteznenek, a muver zuhatag elmarad - nem mintha hianyozna, csupan igy olyan ize lesz a filnek, mint a cukor es koffein mentes kolanak) de igazi ivet a filmnek nem sikerul felepiteni. Pedig szerelmi szal is van, meg fiu-apa viszony. Illetve hat kerem itt hosok halalat, onfelaldozasat kellene latnunk. DRAMAT ezerrel. Ehelyett vizualis bloff, muverparade marad,ures felhasznalasa egy zsenlialis kor hihetetlen gazdag vilaganak. Es ez szomoru. Amugy erdemes lenne egy osszehasonlito kritikat irni a Jet Li fele Hero-rol es a 300-rol. A kinai hagyomany es mitoszok vilaga milyen eros szellemi tartooszlopkent all a kinai komcsi agitprop karatefilm mogott, mig ez a nyugati kulura szellemi bazisabol merito MTV klippfilm mennyire kihasznalatlanul hagyja a multjat (talan nincs is tisztaban vele).
Meg egy szempont: nagy kedvencem volt tavaly az HBO altal horribilis penzekbol gyartott Roma cimu minisorozat. A Ceasar korat felevenito szappanopera irto erdekes koncepcioval jott, latott es gyozott (jo ez gyenge volt :) ). Az HBO, mint gazdag magancsatorna megteheti, hogy uttoro jellegu vallakozasokat tamogasson, es altalaban be is jon neki: pl a Romanal volt merszuk az alkotoknak kinyitni a tortenelemkonyvet, beleasni magukat a kulturtortenetbe, es szellemileg-vizualisan is erdekes filmet kesziteni. Celjuk volt, hogy az eddig megszokott tiszta szandalos filmekhez kepest, igyekeznek Roma kepet a sokkal realisabb, mostani 3. vilagi nagyvarosok kepehez hasonlova teremteni, es a falfirkaktol kezdve, a szlengig egy olyan kozeget teremteni a szappanopera tortenetnek, ami egesz egyszeruen belevarazsolja a nezot az i.e. elso szazadbeli romai kozelet kozepebe. Ceasar vilagaba. Az azota vetiteni kezdett 2. evadot HBO hianyaban meg nem lattam, de remelem tartani tudjak a szinvonalat. Igen, mert ehhez igeny es szinvonal kell. Szellemi. Nekik sikerult, a 300-nak csak modjaval.

300 trailer amiben minden erdekesebb latvanyos resz megtalalhato:


Rome elso evad trailer:


Rome uj evad promo filmje:

Nincsenek megjegyzések: